Ezért.

Az elmúlt két napban kétszer csapott össze egymással a Tampa Bay Lightning és a Montréal Canadiens a keleti főcsoport-elődődöntőben, ezt a minipárharcot 1-1-gyel hozták le a csapatok, összességében a floridaiak vezetnek 3-1-re, a kanadaiak pénteken hajnalban már az életben maradásért küzdöttek - egy idegenbeli 6-2-vel jelezték, hogy még nincs kedvük horgászni.

Én most inkább a csütörtök hajnali meccsre koncentrálnék inkább, annak is az utolsó másodperceire. 1-1-re állt a meccs, a Tampa végül behúzta a győzelmet. Na, de hogy!

Bő tíz másodperc volt vissza a rendes játékidőből, amikor a Montréal még egy utolsó roham reményében elkezdett támadást építeni, a korongot azonban eladták, de az így is a Tampa harmadába került.

Az utolsó öt másodpercbe értünk, amikor Ondrej Palat az ellenakció részeként beért a kanadai harmadba és kereste a csapattársat, Victor Hedman személyében pedig meg is találta.

A svéd védő nem kapkodta el a dolgokat, megvárta, míg a Canadiens védője elfeküdt és mivel nagyon jól lezárta a passzsávot, még volt annyi türelme, hogy kicsit kivárjon és a megfelelő pillanatban tegye középre a pakkot.

Középen menetrend szerint érkezett Tyler Johnson, aki aztán a világ egyik legszebb stílusában védő Carey Price lábai között a kapuba csúsztatta a korongot, eldöntve ezzel a harmadik meccset, egyszersmind 3-0-s előnyhöz segítve övéit - azóta ugye már szépített a Montréal.

Az a félelmetes az egészben, hogy nem volt vissza tíz másodperc a mérkőzésből, amikor még a floridai harmadban volt a korong és egyáltalán nem úgy nézett ki, hogy ebből még lehet valami, ehhez képest a gól 59:59-nél esett, azaz még arra is volt idő, hogy legyen egy korongbedobás.

Elképesztő.

A fenti jelenetsor videón:

(Nyitókép: news.nationalpost.com)